A gerincpanaszok közül a deréktáji fájdalom a leggyakoribb tünetegyüttes, melynek rengeteg oka lehet. Az okok feltérképezéséhez szükség lehet képalkotó vizsgálat elvégzésére is. Nem elég azonban csupán a fájdalmas gerincszakaszt szemügyre vennünk. A fájdalmat kiváltó ok sok esetben az alsó végtagok statikai elváltozásaiból ered, a nyaki fájdalmak kialakulásáért pedig számos esetben az ágyéki vagy a háti gerinc elváltozásai felelősek. Ezért elengedhetetlen a törzs mellett az alsó végtagok szemrevételezése a vizsgálat során.
A testtartás az egyes testrészeink egymáshoz viszonyított helyzete, egymás fölötti elhelyezkedése. A tartásért felelős izmok sokirányú együttműködése szükséges ezen dinamikus egyensúlyi állapot fenntartásához.
Ha valakinek helyes a testtartása, akkor oldalnézetből az illető füle, válla, csípője, térde és a bokájának középpontja egy függőleges egyenesbe esik, ez a súlyvonal. Hátulnézetből a súlyvonal két szimmetrikus félre osztja a testünket, ahol a vállak, lapockák alsó csúcsai, a medencelapátok, a csípők és a térdhajlatok egy vonalba esnek. Helyes testtartás esetén a ránk nehezedő függőleges erőhatás a csontjainkat terheli, melyek képesek elviselni ezt a terhelést. Ilyenkor a tartásért felelős
–egymással ellentétesen működő- izmok egyensúlyban dolgoznak és a helyes testtartást a legkisebb erőkifejtéssel képesek fenntartani. A megfelelő működéshez az izmoknak kellő erővel, rugalmassággal és nyújthatósággal is rendelkezniük kell. Az egyes izomcsoportok erősítése illetve nyújtása mellett fontos a kötőszövetes hálózat feszességének helyreállítása is.
Helytelen tartás esetén a ránk nehezedő függőleges erőbehatás nem a csontjainkat, hanem a lágyrészeket terheli, melyek hosszú távon nem képesek elviselni ezt a terhelést. A helytelen testtartás következménye izomdisbalance, egyes izmaink túlterhelődnek, mások elgyengülnek. A tartásért felelős izmaink működési zavara rövidtávon tartáshibához és izomfájdalomhoz, hosszú távon a gerinc valamint az alsó végtagok ízületeinek különböző kopásos megbetegedéséhez és fájdalmához vezet.
Az izmok ereje, nyújthatósága gyógytornával fejleszthető a helyes testtartás tanulással, tükör előtt történő gyakorlással kialakítható, tudatosítható és automatizálható. Célunk a helyes testtartás fenntartása a mindennapi élet mozgásaiban, a munkában és a sportban egyaránt.
Kismama tornát általában a várandósság 12. hetétől egészen a szülés időpontjáig végzünk a kezelőorvos jóváhagyásával. A női test és lélek a várandósság alatt jelentős változásokon megy keresztül. A torna segíti a hölgyeket ezen az úton, nagyban hozzájárul a testi és lelki egyensúly fenntartásához valamint a szülésre való felkészüléshez.
Az áldott állapotban rendszeresen végzett torna jótékony hatásai
A várandósságot gyakran kísérő medence, derék és hátpanaszok kezelésére a gyógytorna mellett a manuálterápia és bizonyos esetekben a kinesio tape felhelyezése is segítségünkre lehet.
Ahogy a várandósság alatt, úgy a szülést követően ismét nagy változásokkal találja szembe magát minden kismama. A várandósság alatt és a szülést követő hónapokban lazábbak a kötőszöveteink a testünkben megnövekedett mennyiségben jelenlevő relaxin és progeszteron hormonoknak köszönhetően. Ez azt a célt szolgálja, hogy szülés során a medencegyűrű
kitágulásával a baba könnyebben képes legyen áthaladni a szülőcsatornán. A lazább kötőszöveti állapot növelheti pl. a „szétnyílt hasizom” kialakulásának valószínüségét.
Egyenes hasizmainkat, melyek függőlegesen futnak (egyeseknek kockák rajzolódnak ki rajta) középen vastag rostos kötőszövet (linea alba) köti össze. Megnövekedett hasűri nyomás esetén előfordulhat, hogy ez a kötőszövetes sáv túlnyúlik, funkciózavart szenved.
Várandósság alatt fiziológiásan, teljesen természetes módon az egyenes hasizom rostjai szétválnak, ugyanis a magzatnak helyre van szüksége. Szülést követően elkezdődik a regeneráció. Szülés után 6 héttel az egyenes hasizom egymás felé eső szélei közti távolság normál esetben kétujjnyi (kb. 3 cm) vagy annál kevesebb. Ennek mérését az izom teljes hosszában összehúzott állapotban kell vizsgálnunk. (Egyúttal vizsgáljuk a szeméremízület állapotát is. Itt tapad az egyenes hasizom s a kötőszövetes fellazulás hatása gyakran itt is tapasztalható kellemetlenséget okoz.) 3 cm-nél nagyobb távolság az egyenes
hasizmok között kezelésre szorul! Rendszeres, kitartó (általában kb. 3 hónap) gyógytornával a funkció jelentősen javul, ezáltal a derék és hátfájdalmak is mérséklődnek, a hasprés során kidudorodó has is laposabbá válik.
Hasűri nyomásfokozódással járó mozgások során pl. mikor a törzsünket mozgatjuk a rekeszizomnak, a hasizmoknak és a medencefenék izmainak egymással szinkronban kell működésbe lépniük. Ha ezen izomcsoportok közül valamelyik gyengül pl. túlnyúlás következtében, akkor az sérülékennyé válik, funkciója veszélybe kerül. Ezt kell szem előtt tartanunk a gyógytorna összeállítása során is. Nem elég tehát csupán a hasizmokkal foglalkoznunk. Az önmagában végzett egyenes hasizom erősítő gyakorlatok ronthatnak a hasfal állapotán!
Helyre kell állítanunk a medencefenék izmainak erejét, ki kell alakítanunk a helyes légzést és speciális mély hasizom erősítő gyakorlatokat kell megtanítanunk.
Postnatalis fizioterápia szakember irányítása mellett már a kórházban a szülés másnapján megkezdhető. Ne féljünk ettől! Gondoljunk csak bele, hogy a kisbabánkat el kell látnunk, meg kell emelnünk, a mosdóba ki kell mennünk annak ellenére, hogy sajnos jó eséllyel szereztünk egy gátsebet. A tornát természetesen mindig a kismama fizikális és pszichés állapotát figyelembe
véve, a fokozatosság elvét betartva állítjuk össze.
Hathetes nőgyógyászati kontrollvizsgálaton kérhetjük az orvost vizsgálja
meg a medencefenék izmainkat és az egyenes hasizmunkat is és ha szükséges forduljunk szakképzett gyógytornászhoz.
A medencefenék a szeméremcsont és a farokcsont között kifeszülő, a medencecsonton rögzülő többrétegű izomlemez és kötőszövet együttese.
Nem csak a nők küzdenek ezzel a problémával, de az anatómiai eltérésekből adódóan náluk nagyobb számban fordul elő, népbetegség.
A vizelet inkontinencia akaratunktól független vizeletvesztést jelent, mely szociális és higiénés problémákat is okoz. Az érintettek számára állandós pszichés terhet jelent a szégyentől való félelem, a visszahúzódó életvitel, elmagányosodás, kirekesztés a társadalomból. A pszichés terhek mellett anyagi vonzata is van pl. betétek, dezodorok használata miatt. Vizeletinkontinenciának több fajtáját különböztetjük meg a kiváltó okok alapján. Felderítésükhöz, kezelésükhöz is több szakember lehet szükséges, úgy,
mint nőgyógyász, urológus, urogynekológus, gyógytornász stb.
Az orvos által javasolt kezelések mellett stressz inkontinencia esetén, süllyedéses panaszoknál mindig célszerű elkezdeni az intimtornát. A gátizmok erősítése és lazítása kiemelkedően fontos szülés előtt preventív céllal, valamint szülés után már a gyermekágyi időszakban is. Torna során először segítünk a megéreztetésben, hogy a megfelelő izmokat sikerüljön aktiválni. A gyakorlatokat összehangoljuk a légzéssel és a helyes testtartással. A gátizom erősítés kéz a kézben jár a mély hasizom
aktiválásával. A gyakolatsort, a különböző testhelyzeteket mindig a páciens egyéni állapotához igazítjuk.
Fontos a kitartó, rendszeres tréning, azonban túlzásba sem szabad vinnünk a tornát, mert így az a medencefenék elfáradása révén étmenetileg a tünetek fokozódásához vezethet. A tünetek általában néhány hét tornakezelés után enyhülnek, azonban gyakran előfordul, hogy ha elhanyagoljuk a tornát, kiújulhatnak. Készüljünk fel rá, hogy az intimtornát be kell építenünk a
mindennapjainkba. Amit a gyógytornásszal megtanulunk, azt otthon is el kell végeznünk. Kitartást kívánok hozzá mindenkinek!
Kezelési célunk balesetek, műtétek után a mozgásképesség minél teljesebb visszanyerése, akár a megelőző sportolói szintnek megfelelően. Ennek alapja az érintett ízület mozgástartományának helyreállítása, az ízület stabilizálása a körülvevő izomzat megerősítése által.
A korábbi protokollokhoz képest az orvostudomány jelenlegi álláspontja szerint a legtöbb esetben jóval korábban célszerű megkezdeni a sérült testrész aktiválását, elkerülve ezzel a hosszantartó nyugalmi helyzetből adódó mellékhatásokat. Felhívnám a figyelmet, hogy izomhúzódás esetén sem ajánlják már a hosszantartó jegelést, mivel az is csak elnyújtja a szervezet öngyógyítási folyamatát.
Traumatológiai beavatkozás után az orvosi utasításokat követve haladunk a tehermentesítéstől a fokozatos terhelésen át a teljes terheléshez való visszatérés irányába. Gipszrögzítéssel akár 6 hétre is nyugalomba helyeznek egy ízületet. Amíg a rögzítés fent van, a szomszédos ízületeket mozgatjuk aktívan, a rögzített testrészen pedig úgynevezett izometriás gyakorlatokat tudunk végezni, melyekkel az izomsorvadás mértékét tudjuk csökkenteni és a keringésfokozás által gyorsíthatjuk a sérült szövetek regenerációját. Fontos, hogy a rehabilitáció ezen szakaszában a lehetőségekhez mérten minél harmonikusabb legyen a járásunk akár segédeszközzel, hogy elkerüljük az ép oldal túlterhelését, kóros mozgásminták rögzülését.
A rögzítés levétele után szemmel látható az izomsorvadás és a rögzített ízület mozgástartományának beszűkülése. A gyógytornász abban tud segíteni, hogy a páciens mielőbb visszanyerje korábbi mozgásképességét, magabiztosságát. Ehhez különböző aktív és passzív gyógytorna technikákat tudunk bevetni. Segítségünkre lehet pl. a flossing, a kinezio tape felhelyezése, Terrier-féle kötőszöveti és lágyrész masszázs, TENS kezelés vagy a manuálterápia.
A könyökfájdalmak leggyakoribb oka a teniszkönyök, melynek hátterében az alkar feszítő izmainak túlerőltetése áll. Az alkar feszítő izmai a felkarcsont külső bütykén tapadnak inakkal. Az alkar feszítő izmainak túlerőltetésekor az izom tónusa fokozódik, az izom összehúzódik. Ezért az izmok tapadási helyén az izmok feszülése, húzása miatt a csonthártya és az ín begyullad. Az érzőidegekkel átszőtt csonthártya érzékeny terület, gyulladás esetén erős égő, lüktető fájdalmat okozhat a könyök külső oldalán. A feszes izmok által a könyökízület környékén áthaladó idegek is nyomás alá kerülhetnek, ennek hatására a karban és az ujjakban is kisugárzó fájdalom valamint zsibbadás léphet fel.
Első lépésként kerülni kell a fájdalmat kiváltó mozgásokat, nyugalomba kell helyezni az alkart. Gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedése mérlegelendő: gyorsabb fájdalomcsillapítást ígérnek, ugyanakkor lehetséges mellékhatásuk és a probléma kiújulásának kockázata miatt érdemes inkább természetes gyógymódokhoz folyamodni.
Pihentetést követően gyógytornával, manuálterápiával lazítjuk a feszes izmokat/egyes izomszakaszokat. A fájdalom csökkentésében hatásos lehet a kinesio tape szakszerű felhelyezése. Flossinggal, majd anélkül aktív tornát végzünk. Fontos a kötőszövetek feszültségét is rendezni. Fokozatos, jól adagolt izomerősítés után térhetünk vissza a nagyobb ellenállással szemben végzett gyakorlatokhoz.
Gyógytorna mellett a fizikoterápia is segíti a gyógyulást: ultrahang kezelés, lézer terápia, elektroterápia és lökéshullám terápia is szóba jöhet.
A gyulladás kiújulását megelőzendő a könyök megerőltető használata előtt melegítsen be: alaposan mozgassa át válla, könyöke és alkarja ízületeit. Az alkarizmokat fárasztó mozgás (legyen az akár munka vagy sport) után szükséges nyújtani az igénybevett izmokat. Így azok nem fogják feszíteni az int, illetve a csonthártyát. A rendszeresen tréningezett és nyújtott izom nem fárad el olyan könnyen és kevésbé sérülékeny.
A golfkönyök kialakulásának mechanizmusa hasonlít a teniszkönyökéhez. Golfkönyök esetén az alkar hajlító izmainak túlerőltetése váltja ki a gyulladást. Az alkari hajlítóizmok a felkarcsont belső bütykénél kapcsolódnak a csonthoz, ezért a fájdalom is a könyök belső oldalán jelentkezik. Szerencsére a golfkönyök sokkal ritkábban alakul ki, mint a teniszkönyök.
A kezelés felépítése nagyban hasonlít a teniszkönyöknél leírtakhoz. Természetesen mivel más izmokat érint, így itt a hajlító izmokat szükséges nyújtanunk, átmozgatnunk.
A csontritkulás megelőzésében elsődleges tényező a mozgásszegény életmód kerülése. A megfelelő mozgásforma kiválasztásában segíthet a gyógytornász. Összeállíthatunk a megelőzésben hasznos, változatos gyakorlatsorokat. A csontok erejének fenntartásához szükséges azok igénybevétele. Ezt segíti elő minden az ellenállással szemben, akár súlyzóval végzett gyakorlatok rendszeres végrehajtása. Az izmok húzóerejének hatására alakul a csontgerendázat. Az erős csontszerkezet fenntartásához hozzájárulnak a rugalmas ütközések, melyek pl. járás, kocogás során érik a szervezetet.
Az ízületek optimális terheléséhez szükséges a jó testtartás kialakítása, fenntartása tornával. Ha jó a testtartásunk kisebb valószínűséggel alakulnak ki meszes felrakódások, aktivitásunkat tovább meg tudjuk őrizni. Tornával erősítjük az úgynevezett core izmokat, melyek stabilan tartják törzsünket. Fontos a csípőkörüli izomzat fitten tartása, ami ezáltal javítja ezen tájék
csontszerkezetét és hozzájárul az optimális testtartáshoz. Egyensúly és koordinációfejlesztő gyakorlatokkal csökkenthetjük az
elesés kockázatát. Kialakult osteoporosis esetén már kerülni kell a testet ért ütközéseket, a hirtelen történő törzscsavarásokat és előrehajlásokat. Csonttörést követően adekvát gyógytornával csökkenthetjük a szövődmények kialakulásának kockázatát, segítünk a korábbi mozgásképességhez való visszatérésben. Szükség esetén segítünk a megfelelő gyógyászati segédeszközök
kiválasztásában.
Az osteoporosis a leggyakoribb anyagcsere-betegség, népbetegség. Csontritkulás esetén a csontok építőanyagának kóros mértékű megkevesbedése figyelhető meg, miközben a csontállomány szerkezete és eloszlása a testben szabályos marad. Az osteoporotikus csontok meggyengülnek, ami miatt kisebb terhelést képesek elviselni, törékenyebbé válnak.
Testünk általában 30-35 éves koráig éri el a csonttömegének maximumát, ez az alapja a későbbi évek során tapasztalt terhelhetőségnek. Átlagosan 45-55 éves korunkig a kalcium anyagcsere, a csontépítés és lebontás folyamata a testünkben kiegyensúlyozottan zajlik. Nőknél a menopauzával együtt járó ösztrogénhormon csökkenése elindítja a nagyobb mértékű
kalciumvesztési folyamatot. A csont veszít szerves és szervetlen állományából eleinte minden tünet nélkül. A férfiaknál is jelentkezik a csonttömeg veszteség, de náluk lassabban, folyamatosabban alakul ki a betegség. Az életkor előrehaladtával mindenkit érint a csontvesztés folyamata.
Az osteoporosis mértékének megállapítására jelenleg az oszteodenziometriás vizsgálat a legalkalmasabb, mely egy egészséges
kontrollcsoporthoz hasonlítja a vizsgált személy csontozatát. A vizsgálat elvégezhető ultrahanggal és röntgen energiával működő készülékekkel. Ez egy biztonságos, fájdalommentes, néhány percet igénybevevő vizsgálat. Vizsgálják a perifériás területek (csukló, ujjpercek) valamint a csigolyatestek és a csípőtájék csontállományát is. A leleten a csökkenés mértékét a T-score adja meg. Ennek mértékegysége az SD (standard deviatio), egységenként 10-12% csonttömeg változást jelent, ami kb. kétszer nagyobb csonttörési kockázatot jelent adott területre vonatkozóan.
Vér és vizeletvizsgálatból információ nyerhető fogyásának mértékéről, a többlet kalcium ürüléséről, a D-vitamin ellátottságról és a hormonszintekről. Sajnálatos módon sok érintett csak a csontritkulásból adódó törések kapcsán jut el a problémával foglalkozó szakorvoshoz. Osteoporosis ambulanciák, endokrinológusok, rheumatológusok foglalkoznak a betegség
gyógyszeres kezelésével.
A csonttörések többsége az idős korosztályt érinti. Az egyébként is gyengébb szervezet számára még nagyobb terhet jelent az őt ért trauma, így a magas szintű orvosi ellátás mellett is gyakrabban alakulnak ki szövődmények. Gyakrabban alakul ki légzési és keringési elégtelenség, trombózis, tüdőembólia, tüdőgyulladás, felfekvés, hólyaggyulladás. Maga a törés is nehezebben gyógyul a meggyengült csontállomány miatt, gyakrabban alakulnak ki álízületek, deformitások. A töréseknek a beteg szociális életében is lehetnek következményei. A páciens kiszolgáltatottabbá válik, önellátásban segítségre szorul. Az érintett sok esetben a lakásból sem tud kimozdulni, s ez a külvilágtól való elszigeteltséghez, magányhoz vezethet. A fizikai fájdalmak, a kiszolgáltatottság, az egyedüllét pszichés problémákat hozhat magával.
Csigolya összeroppanást sok esetben „lábon hordanak ki” a betegek, a fájdalom néhány nap után mérséklődik, s ők visszatérnek korábbi életmódjukhoz. Ha röntgen igazolja a törést, az első napokban ágynyugalmat, majd fokozatos terheléssel járó gyógytornát javasol az orvos. Jótékony hatású lehet a vízi torna is. A fájdalom enyhítése céljából fájdalomcsillapító gyógyszert, külső rögzítőt, fűzőt vagy korzettet írhatnak fel. A csontgyógyulást gyorsíthatja a magnetoterápia, Bemer terápia.
Erős fájdalom, instabilitás esetén stabilizáló műtét is szóba kerülhet. A kezelés szempontjából leghatékonyabb sebészeti eljárást az operáló orvos határozza meg az anamnézis és a képalkotó vizsgálat ismeretében. Egyik ilyen modern eljárás a vertebroplasztika, melynek során a beroppant csigolyába csontcementet juttatnak, ami rögzíti azt javítva ezzel a
gerincoszlop stabilizálását. Műtétet követően néhány hét gerinckímélet, majd fokozatos terhelés javasolt.
Lábunk kacifántos szerkezete, az egyes csontok alakja, elhelyezkedése, egymáshoz való illeszkedése, a szalagok, izmok megfelelő funkciója teszi lehetővé a lábfej mozgását, terhelhetőségét, stabilitását. A láb túlterhelése, sérülése vagy fejlődési rendellenessége a kényes statikai egyensúly megbomlásához vezet. A különböző okokból adódóan számos ortopédiai lábdeformitás alakulhat ki, melyek fájdalmas panaszokat okozhatnak akár a test távolabbi pontján is.
A láb mozgásai a lengéscsillapító és a stabilizáló funkció kiteljesítése céljából további mozgásláncokat indítanak el az egész alsóvégtagban. A mozgásláncok egyes elemeinek elváltozása magával hozza a többi elem megváltozott működését. Álló helyzetben testünkön végigtekintve az egyes lábdeformitások következményeként láthatóvá válnak a testtartási problémák,
tengelyeltérések.
A helyes alsó végtag tartásának alapja:
A három leggyakoribb lábdeformitás a lúdtalp, a bütyök és a kalapácsujj.
A lábfájdalmak kialakulásában jelentős számban a lúdtalp a ludas. Lúdtalpról akkor beszélünk, ha a láb boltozatos szerkezete deformálódik vagy eltűnik. Az egészséges lábboltozat teszi lehetővé a nagyobb teherviselést. A boltozat stabilizálásában a láb izmai, szalagrendszere és az ízületeket összekötő tokrendszer vesznek részt.
Ha a tartóizmok gyengék, túlnyúltak, esetleg a rövidülésre hajlamos izmok tónusa fokozott, akkor a talp hosszanti boltozata ellapul és a három alátámasztási ponton kívül más terület is érintkezni fog a talajjal. A hosszanti boltozat legmagasabb pontján található sajkacsont ilyenkor oldalra kidomborodik, a sarok pedig úgynevezett valgus állásba kerül (befelé dől). A hosszanti boltozat süllyedése után a túlterhelésből adódóan gyakran a harántboltozat is lesüllyed. Ilyenkor az előláb kiszélesedik, szétterül és a II. és a III. lábközépcsontra nagyobb terhelés jut. A betegek talpán bőrkeményedések jelezhetik a terület túlterhelését. A talp elveszti rugalmasságát, az izmok megváltozott lefutásuk miatt képtelenek funkciójukat betölteni. A harántboltozat süllyedésével idővel kialakulnak a kalapácsujjak és a bütykök.
A lúdtalp kialakulhat mindkét lábon vagy aszimmetrikusan is, más-más következményeket okozva. A láb talajhoz való alkalmazkodó képessége minden esetben romlik, a lengéscsillapító funkció csökken, ezáltal nagyobb terhelés jut a felsőbb ízületekre, térdre, csípőre, gerincre is. A lúdtalp következtében a talpi kötőszövet megrövidül, ez kihat a csípő és derékhajlítás terjedelmére is. A túlterhelés miatt az izmok tapadási helyén gyulladás, meszes felrakódások jöhetnek létre. Így alakul ki pl. a sarkantyú. Lúdtalp esetén a láb befelé fordított helyzete (pronáció) állandó berotációs tendenciát tarthat fenn a lábszáron is, ami a térdek X irányba történő húzását fokozza.
Mindez a térd belső oldalán található porc valamint a csípőízület fokozott terhelését hozza magával. A berotációs tendencia kiválthatja a medence előrebillenését, ami miatt fokozódik az ágyéki gerinc íve kifejezett derékpanaszokat okozva. Felborul a gerinc harmonikus íve s az izmok egyensúlyi állapota. Megváltozik a gerinc statikai terhelése, ami hatással lesz az egész test mozgásképességére.
A gyerekek három éves kora körül alakul ki a lábboltozat, előtte helyét zsírpárna tölti ki, mely a járás során fokozatosan elvékonyodik. Fontos már egész kis korban az egyenetlen talajon (akár homokban) járás forszírozása és a megfelelő lábbeli kiválasztása.
Járástanulás időszakában a puhatalpú cipők viselete ajánlott, lakásban pedig a mezítláb járás, esetleg csúszásgátlós zokni viselete előnyös. Ha már jár a gyermek sarkat stabilan támasztó kérges cipőt válasszunk. Amennyiben gyermekük hároméves korára nem alakulnak ki a boltozatok, forduljanak orvoshoz, gyógytornászhoz. Ilyenkor a szakember javasolhat supinált cipőt, gyógycipőt és természetesen lúdtalptornát is.
Beláthatjuk, mennyire fontos tennünk lábaink egészségéért. A lúdtalpkezelés lényege, hogy gyógytornával és manuálterápiával visszaállítsuk az ízületek helyzetét, mozgásterjedelmét. Kötőszöveti és lágyrész masszázzsal felszabadítjuk a letapadt képleteket, megnyújtjuk a megrövidült izmokat. Az inaktív izmokat speciális gyakorlatokkal aktiváljuk, a gyengült izmokat erősítjük.
A kezeléseket kiegészíthetjük kinesio tape alkalmazásával. Teremtsünk lehetőséget egyenetlen talajon való járásra. Lábizmainkat
kiválóan stimulálja ha homokon,füvön, kavicson, masszázsszőnyegen vagy akár kukoricacsutkán, fenyőtobozon sétálunk mezítláb rendszeresen. Fordítsunk figyelmet a megfelelő cipő kiválasztására. A jó cipő sarka kérges, támaszt nyújt, a talp rugalmas, hajlékony. A cipő orra ne legyen szűk, tudjanak benne mozogni a lábujjak s ne nyomódjanak össze. Lehetőleg alkalmi
cipőnk sarka se legyen magasabb 4 cm-nél. Kisgyerekeknél a supinált cipők segítenek a bedőlt boka kezelésében. Felnőtteknél szóba jöhet az egyénre szabott lúdtalpbetét, amely azonban nem helyettesíti az aktív lábtornát. Sporttevékenységhez is válasszunk megfelelő cipőt.
Futáshoz pl. erre specializálódott üzletben is vásárolhatunk futócipőt, ahol figyelembe veszik lábunk elváltozásait egy-egy cipő ajánlásakor. Meg kell említenünk, hogy súlyos esetekben szükségessé válhat a műtéti beavatkozás, melynek típusáról az ortopéd orvos dönt a vizsgálati eredmények alapján. Sajnos sok esetben a műtét velejárója egy-egy kisízület elmerevítése, ami értelemszerűen korlátozza az elérhető mobilitást. Műtét után szintén tornával érhetjük el a legteljesebb funkciót, mozgásszabadságot. Nem szabad megfeledkeznünk a lábon kívül érintett ízületek kezeléséről sem. A következményesen kialakult tengelyeltéréseket, izom diszbalanszokat is helyre kell állítani, a helyest testtartásra való törekvést kell végső célul kitűznünk.
A bütyök a lábboltozatok süllyedése talaján kialakult kórkép. A harántboltozat süllyedésével az előláb szétterül, az I-es és II-es lábközépcsont eltávolodik egymástól. Megváltozik az I-es ujjon tapadó inak húzási iránya, ennek következtében az I-es ujj alapperce a kisujj irányába hajlik. Az amúgy sem aktív távolító izom túlnyúlik, teljesen elgyengül. (Nem tudjuk terpeszteni a
lábujjunkat.) Az öregujj alappercének ízületénél egy dudor alakul ki. Az itt található nyáktömlő, s maga az ízület is sokszor begyullad, ami főként terhelés során nagy fájdalommal jár. A bütyök gyakori velejárója a kalapácsujj. Ahogy az I-es ujj a többi felé húzódik, a II. ujj helyet adva neki kalapácsujjszerűen deformálódik. Valójában ilyenkor a hajlító-feszítő izmok diszfunkciója áll fenn, emiatt az alapperc felemelkedik, a középperc pedig lesüllyed. Ez az elváltozás leggyakrabban a második és a harmadik ujjat érinti, de kialakulhat a negyedik-ötödiken is.
Elsődleges a megfelelő lábbeli kiválasztása. (Lásd lúdtalpnál) Előrehaladott állapotban szükség lehet egyénre szabott gyógycipőre, amit ortopéd szakorvos írhat fel számunkra. Segítséget jelenthetnek az egyedi mintavétel alapján készült talpbetétek is. A lehetőségekhez mérten rendeznünk kell a láb statikáját gyógytornával, manuálterápiával, masszázzsal. A kezelés komplex, az egész testre kiterjedhet annak érdekében, hogy a lábat ért terhelés optimalizálódjon. A cél eléréséhez
kitartó munkára van szükség, de mindenképp megéri, hiszen így csökkenthető hosszú távon a fájdalom és javul a mozgáskészségünk. A gyógytornát kiválóan támogatja a kinesio tape felhelyezése. Amennyiben elhanyagoljuk a bütyköt, a deformitás idővel rögzül, az ízületek merevvé válnak, körülöttük meszes kapcsok alakulnak ki, amit konzervatív úton már nem lehet rendezni. A fixált bütyök csak műtéttel korrigálható, ami után a rehabilitáció és a gyógyulás hónapokig tart.
Egy-egy sérülés, műtét, ízületi fájdalom vagy éppen szülés után felmerülhet a kérdés, hogy mikor térhetünk vissza a sporthoz,
korábbi aktivitásunkhoz. Melyik az a gyakorlat, amit adott állapotban még jobb kerülni, esetleg kiváltható-e valami mással?
Gyógytornászként, személyi edző végzettséggel szívesen segítek ebben. Ma már a legtöbb fitneszteremben dolgoznak személyi edzők, ha kezdőként jutunk el egy terembe, forduljunk hozzájuk bizalommal. Fontos, hogy úgy kezdjünk bele az edzésbe, hogy tisztában vagyunk fittségi állapotunkkal, ennek felmérését bízzuk személyi edzőre.
Tűzzünk ki magunk elé reális célt, s az edző ennek eléréséhez személyre szabott edzéstervet készít. Ő az, aki bemutatja a teremben található gépeket, eszközöket és figyel a gyakorlatok helyes kivitelezésére. Ha ízületi problémával küzdünk vagy korábban megsérültünk, esetleg műtéten estünk át, ezt figyelembe kell venni az edzésterv összeállításakor.
Szerencsés az az eset, ha a személyi edzőnk gyógytornász végzettségű, akkor az ő iránymutatásait betartva biztonságosan
tréningezhetünk. Ha nem így van és elbizonytalanodtunk, milyen gyakorlatot végezhetünk, mit nem, inkább forduljunk
gyógytornászhoz, szükség esetén szakorvoshoz. A gyógytornász és az edző konzultációjával, közös munkájával hatékonyabbak lehetünk a kitűzött céljaink elérésében, fittségi állapotunkat egy magasabb szintre emelhetjük.
Tóth Zsófia vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Karán szereztem gyógytornász diplomámat 2004-ben. 10 évet dolgoztam a dunaújvárosi kórház mozgásszervi rehabilitációs osztályán gyógytornászként. A Fiziofresh immár a saját vállalkozásom. Minden megszerzett tudásom a betegeim életének jobbátételére fordítom.
2024 | fiziofresh.hu | minden jog fenntartva. Az oldalt a PixelBay készítette
